Megjelent: The Art of Inu-Yasha című könyv amerikai kiadása
Forrás: furinkan.com
Japánról fordította: Stephen Ayers
Magyarra fordította: warai (honekui.gportal.hu)

Takahashi Rumiko leül és beszélni kezd a színészekkel, akik életre keltik szereplőit; Yamaguchi Kappei (Inuyasha) és Hidaka Noriko (Kikyou) már dolgoztak Takahashi-san korábbi művén, a Ranma ½ című anime két főszereplőjének is ők kölcsönözték hangjukat, Yukino Satsukinak (Kagome) viszont ez az első Takahashi-munkája.

Takahashi: Nagyon köszönöm a múlt heti megnyitó bulit!

Yamaguchi: Mi köszönjük! Nagyon jól szórakoztunk.

Yukino: Azóta cseng a fülem, mióta hallottam, hogy Kappei-san a „Change the World”-öt énekli *nevet* (ford.megj.: azt én is szívesen hallottam volna xD)

Yamaguchi: Szóval az tényleg megtörtént?

Hidaka: De meg ám *nevet*! Múlt héten túl sok ember volt körülöttünk, hogy beszélni tudjunk, hát beszélgessünk most!

Takahashi: A harmadik részt ma hét órakor adják le, addigra be is kéne fejezni. De én mindenesetre beállítottam a videómagnóm. (ford.megj.: hát igen, akkor még nem volt DVD-lejátszó…)

Yamaguchi: Kezdjük veled, Takahashi-sensei. Az elmúlt hetekben láthattad az első két részt. Szeretnénk, ha teljesen őszintén elmondanád, mit gondolsz a teljesítményünkről.

Takahashi: Minden nagyon tetszett, beleértve a hangotokat, amitől teljesen el voltam ájulva. Az első rész különleges volt, ott voltam én is a stúdióban és láttam, ahogy minden összeáll. Amikor elkészült, teljesen le voltam nyűgözve az eredménytől és azt gondoltam: „Ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen”. Természetesen Kappei-san Inuyashája volt a legjobb.

Yamaguchi: Micsoda dicséret, zavarba is jöttem egy kicsit. Hát…nem is tudom, mit mondjak.

Takahashi: Sokat gondolkodtam ezen, de nem is tudtam jobb hangot kitalálni Inuyashának, mint a tied, Kappei-san.

Hidaka: Lépjünk is tovább Kappei csodás hangjáról.

Yukino: Még a végén elbízza magát *nevet*

Takahashi: Nagyon tetszett Yukino-san Kagoméje is. Nagyon ott volt; végig arra gondoltam: „Végre tudom hogy fog hangzani”. És nagyon aranyosan sikítasz.

Yukino: Még csiszolnom kell az aranyos sikításaimon.

Takahashi: Ne légy szigorú magadhoz, szerintem nagyon jól hangzott. És Kikyou; már azóta vártam, hogy halljalak Kikyouként, hogy megtudtam, téged választottak! Vajon milyen leszel? Kikyou nem tűnik fel gyakran a történetben, de hatalmas a szerepe. A te Kikyoud pont olyan, mint a mangában, olyan mintha mellettem állna, nagyon jó érzés.

Yamaguchi: Én értem mire gondolsz – tényleg mindig ott van!

Hidaka: Vigyél magaddal a stúdióba egy képet rólam és akkor láthatsz, még ha nem is vagyok ott.

Yukino: Ez most nem vicc! Még ha Hidaka-san nincs is bent, olyan, mintha a jelenléted mégis ott lenne, tényleg!

Yamaguchi: Igen, mintha figyelnél minket.

Hidaka: Talán az ajtórésen át leselkedem *nevet*! Egyébként nagyon meg voltam illetődve és idegeskedtem, amikor megkaptam az első szövegemet: „Inuyasha!”. Kikyounak konfliktusai voltak Inuyashával, sokat gondolkodtam, hogy kéne hangzania. Ötletem sem volt. Féltem, hogy úgy hangzana, mint Akane „Ranma!”-ja. Úgy aggódtam emiatt. De amint kimondtam, egyből megkönnyebbültem. Nagyon jól éreztem magam tőle és tudtam: „Ez lesz az!” *nevet*

Takahashi: Tudtam, hogy te leszel Kikyou, de ha nem mondták volna előtte, valószínűleg nem jöttem volna rá magamtól, ki kölcsönözte a hangját.

Yamaguchi: Sokaktól hallottam ugyanezt, mióta leadták az első részt a TV-ben. Kiderült, hogy többen nézték az animét, mint amire számítottam.

Hidaka: Egy másik stúdióban is voltam meghallgatáson és az néhányan az Inuyasha-ról beszéltek és nem arról a műsorról, amin éppen dolgoztak. *nevet* „Noriko-san, én fogom Shippout játszani, ő pedig valószínűleg Houjout”

Takahashi: Ugye Watanabe Kumiko lesz Shippou? Már nagyon várom, kíváncsi vagyok hogy  fog hangzani. Múlt héten láttam a megnyitón, de nem mertem megkérni, hogy ott helyben mutassa meg. *nevet*

Yamaguchi: Volt ott egy Miroku meg egy Kouga is. Szívesen elmondanám kik is ők, de ez még egyelőre titok, sajnálom.

Takahashi: Mindenesetre, már nagyon várom, hogy halljam Mirokut. *nevet*

Hidaka: Ő nem tudott ott lenni a partin, de Ogata Ken’ichi, aki Myouga hangja mondta, hogy ő is nagyon várja, hogy velünk dogozhasson. Mindenki nagyon izgatott és rengeteget aggódnak, hogy jók lesznek-e. Ez nagyon jó.

Yamaguchi: Én személy szerint, mikor kiderült, hogy megkaptam Inuyasha szerepét, szinte madarat lehetett fogatni velem. El sem hittem, hogy ez mind valóban megtörtént, nagyon boldog voltam. Amikor hazaértem és visszagondoltam rá egyszerűen csak annyit mondtam, hogy „Ezaaaz!”

Takahashi: Már nagyon régóta, szinte a kezdetekkor, sokat gondolkodtam, vajon hogy hangzana Inuyasha, de nem tudtam másra gondolni, csak Kappei-san hangjára. Amikor az ani me terveit egyeztették velem, megkérdezték van-e valami különleges kérésem, de nekem csak egy volt: „Szeretném, ha Kappei-san lenne Inuyasha hangja.”

Yamaguchi: Nahát, köszönöm, ez sokat jelent nekem! Mostmár érzem mekkora felelősség van a vállamon.

Takahashi: Komolyan, szeretném, ha úgy játszanád a szereped, ahogy te jónak látod. Azt is mondtam, hogy nem bánom, ha az anime rajzolása valamennyire eltér az eredetitől. Én úgy gondolom, hogy mindenkinek sokkal könnyebb úgy dolgozni, hogy közben nem kötik meg a kezét, így ti színészek is sokkal kényelmesebben végezhetitek a munkátokat.

Yukino: Már gyerekkorom óta nagyon szeretem Takahashi-sensei munkáit, furcsa volt azt a szereplőt eljátszani, akiről addig csak olvastam. Úgy mentem Kagome hangjának meghallgatására, hogy végig azt gondoltam: „Ezt a szerepet meg KELL kapnom!” És tényleg megkaptam. De mikor már nem izgultam annyira azt kérdeztem magamtól: „Tényleg én leszek Kagome? Én? Ez komoly?” Kicsit túl is reagáltam.

Takahashi: Emiatt igazán nem kell izgulnod, nagyon jól csinálod!

Hidaka: Ez nagyon vicces! Amikor én mentem a meghallgatásra, még biztos voltam benne, hogy megkapom a szerepet, de mikor végeztem, éreztem hogy borzalmas voltam, majd mikor megkaptam, nagyon boldog voltam, aztán mikor rájöttem, hogy tényleg nekem kell eljátszanom, megint elkezdtem izgulni. De kiderült, hogy ezen az érzelmi hullámvasúton a többiek is átestek.

Yamaguchi: Szerintem a legnehezebb az az első rész felvétele volt, de ugyanakkor az volt a legizgalmasabb rész is, nem?

Hidaka: Én igazából Kagome szerepére jelentkeztem, de semmit nem tudtam róla, ezért bementem az első könyvesboltba, megragadtam az első kezem ügyébe kerülő kötetet és meglepődve vettem észre, hogy ő valójában egy 15 éves lány!

Yamaguchi: Fiatalabb, mint Akane… (ford megj.: Takahashi korábbi mangájának, a Ranma ½ egyik szereplője)

Hidaka: Nem, nem, *nevet* nem így értettem! Az utóbbi években inkább felnőtt karaktereken dolgoztam, ebbe Kagome sehogy sem fért bele. De azért továbbolvastam és a történet teljesen lenyűgözött. Bár a karakterekre egyáltalán nem figyeltem, csak gyorsan végigolvastam. Nagyon jó volt. De valószínűleg nem ez volt a legjobb megoldás, ugye?

Yamaguchi: Hát, ez néha előfordul.

Hidaka: Később ismét visszatértem a történethez, és rájöttem, hogy Kagome egy nagyszerű karakter; egy tipikus Takahashi-hős. Mint színész, el akartam játszani, de folyton a kedvenc szereplőmhöz, Akanéhoz hasonlítottam a „Ranma ½”-ből. De végül elmentem a meghallgatásra és felolvastam a szövegem; nagyon furcsa deja vu érzésem volt közben. Nem tudtam, hogy ezt jó vagy rossz jelnek tudjam-e be, így vegyes érzésekkel mentem haza.

Yamaguchi: Nem is tudtam, hogy így éreztél. Végig magammal voltam elfoglalva, ugye? Sajnálom.

Hidaka: Köszönöm *nevet*! Mikor egy „másik” szerepet ajánlottak fel, nem Kagome-ét, azt gondoltam: „Tudtam!”. Először azt hittem a másik szereplő Yura lesz, tehát újra és újra elvolvastam a történetet, közben pedig végig rá gondoltam. *mindenki nevet*

Hidaka: Aztán azt mondták, Kikyou szerepét kaptam meg, és hirtelen mindent megértettem. Visszanyertem a lelkesedésem most, hogy én játszhattam Kagomét előző életében. *nevet* Ezután úgy olvastam el a mangát, hogy Kikyoura koncentráltam. Ő egy nagyon kemény karakter, nem úgy mint a korábbi szereplők, akiket játszottam, de azért láttam a benne lévő kihívást is. Elég sok szereplőn mentem keresztül, hogy elérjek Kikyouhoz. *nevet*

Yamaguchi: Most már értem, ilyen hosszú történet van amögött az egy sor mögött. *nevet*

Takahashi: Miközben néztelek, ahogy a stúdióban dolgoztál, csak arra tudtam gondolni, hogy milyen profi vagy. Nem gondoltam volna, hogy ilyen történetek vannak emögött. *nevet*

Yukino: Takahashi-sensei, ugye most voltál először a stúdióban?

Takahashi: Igen, korábban soha nem voltam ilyen helyen. *nevet* Minden teljesen új volt, nagyon érdekes volt. A szünetben, olyan voltál, mint egy átlagos rajongó, ahogy azt mondtad: „Ő játssza ezt a szereplőt, ő pedig azt…”

Yamaguchi: A megbeszélések közben, mielőtt bemutattak volna, hátranéztem és Takahashi-sensei ott állt. Így sokkal szórakoztatóbb volt dolgozni.

Yukino: Én pedig a idegességtől körbe sem néztem.

Yamaguchi: De lehet, hogy nem is a „szórakoztató” a legjobb szó. Mondták, hogy Takahashi-sensei ajánlott a szerepre, tehát azt akartam, hogy minél hamarabb hallhasson; eldöntöttem, hogy annyira jól teljesítek, ahogy csak lehet, hogy ne kelljen csalódnia bennem.

Takahashi: Hát ez fel sem tűnt. De lenyűgözött, hogy milyen beleéléssel végeztétek a munkátokat, láttam, hogy mind nagyon éveztétek.

Yamaguchi: Igen, mindenki, aki az „Inuyashán” dolgozott, nagyon jól érezte magát, jó volt látni olyan sok új arcot és a tapasztaltabbakat. És különösen örültünk Kyoda Hisakonak, aki Kaedének adta a hangját.

Yukino: Ő olyan jó színésznő!

Yamaguchi: Mindig tanácsokat adott a játékunkkal kapcsoltban, mint „ez most kicsit különösen hangzott” vagy ”valami ezzel nem volt rendben.” És ez nagyon sokat segített. Miután mond valamit, utána folyton néz, amitől sokkal viccesebb az egész felvétel és még a feszültséget is oldja.

Takahashi: Tehát a szinkronszínészek terén az „Inuyasha” valósággal meg van áldva.

Yukino: Kyoda-san tapasztalatai tényleg nagyon hasznosak, Kappei-sannal ellentétben.

Yamaguchi: (meglepődik) Micsoda?

Yukino: Hát Kappei-san valami borzasztó, folytok Akanénak szólít.

Yamaguchi: Igen, ezért már kaptam néhány fejmosást.

Yukino: Kétszer csak elengedtem a fülem mellett, de harmadszor. Talán nem kellett volna olyan kedvesnek lennem!

Yamaguchi: Tényleg úgy hangzott, mint az első részben, ahogy Kagome mondja: „Az én nevem nem Akane, hanem Kagome! Ka-go-me!”

Hidaka: Végül is mindkét név három szótagú *nevet*

Yamaguchi: Ha már nevek… Takahashi-sensei, néha elgondolkodok, hogy találsz ki olyan neveket, mint Kikyou vagy a Shikon no Tama.

Hidaka: Igen, erről a stúdióban is többször beszélgettünk.

Yamaguchi: Nagyon sokszor rontom el a nevek kiejtését.

Yukino: Én Kikyou nevét mondom midig rosszul.

Yamaguchi: Meg a mellékszereplők hangjai. Egy csomóan odasúgnak nekem, hogy: „Na, most ezt hogy is kéne mondani?”

Hidaka: Szükségünk lenne egy „Inuyasha kiejtés szótárra”, hogy minden érthető legyen.

Takahashi: Igen, olyan sok szereplőt találtam már ki, hogy kifogytam az átlagos nevekből, ezért olyanokat használtam, amiket nem túl gyakran hall az ember.

Yamaguchi: Hát, az biztos, hogy az „Inuyasha” egy nem túl gyakori név.

Takahashi: Igen, összeolvasztod a kutya (inu) és az erdei démont (yasha), és megvan az Inuyasha *nevet*

Yukino: De Kappei mindig haragszik, ha kutyának (inu) szólítom, még ha a szövegben is van benne.

Yamaguchi: Ne szólíts inunak. Valahogy nem szeretem, ha lekutyáznak.

Takahashi: *nevet* Ha belegondolok, nagyon sokat gondolkodtam, mire a Kagome nevet kiválasztottam. Mindent leírtam, ami az eszembe jutott. De a Kagome aranyosan hangzott. Szeretem a neveket, amik „me” re végződnek, így lett Kagome. *nevet*

Hidaka: És a Kikyou honnan jött?

Takahashi: Láttam egy harangvirágot (kikyou) a TV-ben, azt mondták, azt jeleni „változatlan szerelem”. És tudtam, hogy megtaláltam.

Yamaguchi: Nagyon vicces Inuyashát játszani. Az egyik pillanatban a szereplő inkább az ékkőre koncentrál, a másikban Kagomére. Tehát, amit játszani kell az öröm, harag, öröm, harag, öröm, harag… A rendező többször szólt, hogy ne legyek mindig olyan veszekedős. Ezért nagyon szeretem Inuyashát, nagyon jól le tudom vezetni a stresszt. *nevet*

Yukino: Hát, te biztos nagyon jól szórakozol, de elég sértő, amikor Inuyasha megállás „ostoba nőnek” hív. *nevet* De úgy látom, hogy azért már kezd kedvesebb lenni.

Yamaguchi: Tényleg? Aggódok, hogy miután Kikyou feltűnik, nem tudom majd eldönteni, a karakter hogy érez a két lány iránt. Ez kicsit bonyolult lesz, nem Takahashi-sensei?

Takahashi: Emiatt nem kell aggódni. Nem nagyon vannak olyan részek, amikor mind a hárman ott vannak és beszélnek. És Inuyasha mindig azt a lányt szereti legjobban, akivel éppen van.

Yamaguchi: Uh-huh! *nevet* Ejnye, ejnye, rossz Inuyasha!

Takahashi: Szerintem ő így van renden. *nevet* De az tényleg kínos lenne, ha ők hárman találkoznának.

Yamaguchi: Még mindig alig hiszem el, hogy megkaptam Inuyasha szerepét. Nagyon szerencsésnek érzem magam, de talán jobb lenne, ha több nehézség lenne benne. *nevet* Ha csak rágondolok felvidulok. Nagyon élvezem őt játszani. A nehezével pedig később foglalkozom.

Hidaka: Nagyon nehéz Inuyasha érzelmeit megérteni, de Kikou is nagyon rejtélyes karakter. Mindig úgy érzem, hogy újra el kell olvasnom a mangát, hogy jobban menjen. Mindig ijesztőnek kell maradnom a szereplők és stáb tagjai számára is.

Takahashi: Ez nagyon izgalmas lesz. Kikyou hamarosan újra életre kel és tele lesz gyűlölettel, de ugyanakkor szerelemmel is. Vajon hogy fog hangzani?

Hidaka: Mivel tele van szerelemmel, a gyűlölete csak még mélyebb, ugye? Az egyetlen, ami visszahozta az életbe az a „változatlan szerelem.”

Yukino: Én inkább nem agyalok túl sokat ezeken, bízom abban, hogy eltalálom a megfelelő érzelmet, mikor Kagomét játszom. Nagyon sok tapasztalt ember van körülöttem, akik segítenek, így nem hibázhatok nagyot. Nekem úgy a legjobb, ha nyugodtan dolgozhatok és nem erőltetem túl magam.

Takahashi: A munka akkor jó, ha könnyű. Minden héten nézlek majd titeket a TV-ben. Sok szerencsét mindnyájatoknak.

Yamaguchi: A jövőben is szívesen várunk.

Yukino: És akkor már többen tudunk beszélni.

Hidaka: Akkor mindenképp gyere, amikor Kikyou újra feltűnik.

Takahashi: Persze, de csak ha tényleg nem leszek útban. 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés