Nem egyiptom az egyetlen orsz�g, ahol m�mi�kba lehet botlani. S�t, igaz�b�l nagyon sok helyen haszn�lt�k a halottak tart�s�t�s�ra.

A jap�n �s k�nai buddhista szerzetesek k�z�tt a 11. sz�zadban terjedt el, hogy k�l�nleges �trenddel k�sz�tett�k fel test�ket a hal�lra. A szerzetesek kiz�r�lag feny�k�rget �s n�h�ny di�szemet r�gcs�ltak, �s �gy lassan hal�lra �heztett�k magukat. Folyad�kot alig vettek magukhoz, �gy test�k kisz�radt.

A lass� �hhal�lt „nyujo”-nak nevezt�k, amelynek jelent�se: „bel�p�s a nirv�n�ba”.

Utols� l�p�sk�nt eltemett�k �ket. El�fordult, hogy ez m�r a hal�l be�llta ut�n k�vetkezett, de t�bbnyire m�g �ltek ilyenkor. Kopors�jukban csup�n arra volt el�g hely, hogy l�tusz�l�sben gubbasszanak a f�ld alatt, egy cseng�t r�zogatva, jelezve a kint im�dkoz�knak, hogy m�g �letben van. Egy babmuszcs� k�t�tte �ssze s�rjukat a k�lvil�ggal, melyen �t leveg�h�z jutott.

Az im�dkoz�, l�tusz�l�sben �l� papi m�mi�k a templomok d�szhely�re ker�ltek �s a h�v� lakoss�g ma is nagy tiszteletben tartja �ket.

�ltal�ban az�rt folyamodtak ehhez a m�dszerhez, mert - hit�k szerint - ezzel seg�tettek megf�kezni a n�p�t s�jt� �h�ns�get. Nem csak az�rt, mert egy �hes sz�jjal kevesebbet kell etetni, hanem hogy m�mi�v� dermesztve test�t, �r�kk� oltalmazza n�p�t, term�kenny� tegye f�ldj�ket.

A buddhist�k �gy tartj�k „csak a leggyakorlottabb mesterek k�pesek test�ket �gy el�k�sz�teni, hogy k�s�bb a hal�l nem foghat rajtuk.”

Ez a folyamat az Inuyash�ban is el�fordul, Hakushin-shounin v�llalkozik �nmumifik�ci�ra, hogy n�p�t megszabad�tsa a j�rv�nyokt�l �s �hs�gt�l, de a v�gs�, �lve-eltemet�s folyamatn�l emberi �szt�nei fel�lkerekednek, �gy k�nnyen befoly�solhat�v� v�lik...

forr�s:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Mumifik�l�s
http://dakini.freeblog.hu/archives/2009/10/17/Onmumifikacio/

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s